Elég sok idő telt el azóta, hogy a kezembe fogtam apámtól kikönyörgött teleszkópos botomat orsóval. Családomon belül nem igazán tudok olyanról, aki szerette volna ezt a kikapcsolódást. Így magabiztosan tekertem bringámmal halastavakra, és kergettem a vizet. Azért a vizet mert akkor még halat csak hírből, na meg a horgászengedély megszerzésekor láttam. Aztán az élet elkevert olyan helyekre ahol nem is jutott eszembe a lógatás szeretete. Felnőtt fejjel fogtam neki újra az eszközök beszerzéséhez. Isteni szerencsémre párom is elkísér horgászni, sőt amikor nyaraló vásárlásra adtuk a fejünket ez is kikötés volt, hogy könnyen lehessen eljutni a vízhez.

Nem lógattam még vadvízen, mindig csak telepített tavakra jártam, hol egyedül, hol haverokkal, aztán a párommal. Így a vadvizes pecában kezdő vagyok. Sőt hogy tetézzem a csónakos pecában is kezdő vagyok. 

Csónakos horgászataimat elsőnek egy nagy tavon kezdtem. Beszereztem mindent, ami kellhet, és uzsgyi. Sokat nevettem magamon, hiszen nem volt olyan, akitől elleshettem volna, hogyan kell kikötni egy csónakot, hogyan kell csónakból pecázni stb stb.

Aztán rá kellett jönnöm ennyi pénzért erre a tóra kijárni luxus, na meg ott a Duna szinte egy köpésre és csónakból lógatni ott is lehet. Így elhatároztam, hogy ebben az évben felújítom a ladikom és nekivágok. Hát erről fogok írni, mint kezdő....